Szívszorítva

Még jó hogy beszéltünk róla, hogy nem szeretné hogy felkavarjon majd ez az egész, ha törlöm azokat a szarokat. Végüis sikerült. Nem szabadott volna. Vagy meg kellett volna kérjem, hogy majd ő csinálja ne én. Szívem szorult össze... persze nem tudtam megállni hogy ne olvassam el megint. ha nem is akartam akkor a buzi gép tett róla, hogy a kellemetlen részeknél lefagyjon. Legbelül megint sírtam. De erős leszek, most nagyon kell. És kell ő is hozzá. Nagyon nagyon <3 :(

Elkezdeni elölről

Nem mertem leírni, és nem is fogom. Nem akarom hogy ennél több nyoma maradjon ennek a fekete foltnak az életemben. Majd szép lassan eltűnik. legalábbis szeriten el fog. Úgy érzem jó úton haladunk felé. Soha az életben nem kellett még annyira a boldogságra öszpontosítanom mint most. Persze tipikus emberi habitus, hogy a rosszhoz sokkal inkább ragaszkodunk mint a jóhoz... több embernek mondjuk el, sokkal jobban megjegyezzük, és sokkal jobban érdekel minket. Nehéz legyőzni, de nem lehetetlen. Ha sikerül talán ennyivel több leszek a többi sablonos unott szürke embernél. Szeretem nagyon. Ő a mindenem. Fájt amit csinált, felfogni nem tudom hogy mi vihette erre, de ezzel persze már nem kell foglalkoznom. Fontosabbak az éjszakáink, a nappalaink, amik mind mind boldogan telnek el. Furcsa a dolog, ugyanis sokkal boldogabbak vagyunk mint eddig. Ha nem lett volna ez az affér persze minden változatlanul rendben lenne, de ez most egy kicsit megemelte az egész kapcsolatunkat. Szörnyű áron bár, de lendültünk egyet, a lehető legjobb irányba. Ilyenkor szoktam szaladni. Most is akartam. Pár óráig gyűlölni akartam. termézetesen nem ment. Erősebb mint a többi ember, mert ő nem hagyta hogy elszaladjak a probléma elől. Igazán meg akart tartani, és most is akarja. Még mindig eléggé félek, nyilván nem egyről a kettőre megy a bizalom felépítése, de ha sikerül teljes mértékben eldöntenem fejben hogy így van, akkor nem lesz semmi baj, és visszaáll minden a tökéletesre. Próbálom elhinni hogy tényleg tiszta már a lelkiismerete. Annyira de annyira remélem hogy így van. Soha semmit nem szerettem volna még ennyire. Ő az egyetlen, a legelső és a legutolsó. Tényleg így gondolom. Senki már nem érhet a nyomába. Nem azért mert ő az aktuális. azért mert senkinek sem tudtam még megbocsájtani semmit. Ez talán csak arra utal, hogy igazán szerelmes sem voltam még soha.
Sokat gondolkoztam rajta, hogy arra vagyok rendelve hogy egyedül maradjak. Elég szar habitusom van... Makacs vagyok, de ugyanakkor elég határozatlan is, helyzettől függően. Szeretem elfutni a problémák elől, elég bizalmatlan vagyok, ha egyszer megtörik, meg még sorolhatnám. Nyilván több rosszat tudok felsorolni magamról mint jót.
ami természetesen a lényeg, mindenekelőtt, hogy szeretem Őt, vigyáznom kell rá, és engednem kell hogy jóvá tegye, hogy szerethessen.

Aha

Sajna nem csattanok ki a jó kedvtől. Pláne hogy jó mélyre le kell súlykolnom minden gonosz világuralomra törő gondolatom. Inkább lenne ez. De nem... Ez a múltkori kis incidens tényleg nagyon fájt... Ennyire még soha nem utasítottak vissza mint most. És természetesen mint az esetek többségében amikor baromságot követ el, nem gondol bele hogy fordítva milyen lenne. Őt is rosszul érintené. De szokás szerint leszarja mert miért is ne... nem foglalkozik azzal amiben megállapodtunk, még amikor összejöttünk. Én tisztáztam hogy velem elég nehéz, nem vagyok egyszerű eset, de persze megoldható hogy tökéletesen megférjünk egymás mellett.... Nem elég hogy keményen érintett amikor láttam azokat a rohadt köcsög mocskos szájbakúrt fényképeket... Mindenkivel volt egy halom képe, mindenkivel boldogvolt, mindenki másnak képes volt egy kurva csókot adni, mindenki máshoz kurvára odatudott bújni... Jó végülis fél év alatt csak csak mi is összeszültünk ilyen kibaszott fényképeket, de milyen áron már megint :( 2x is ÉN szóltam hogy csináljunk és nem Ő. Ha ez mind nem elég, barátnője létére, akit elméletileg mindennél és mindenkinél jobban szeret, nem tudom felizgatni szexuálisan. kurva jó pont volt.... Aztán még ő háborodik fel. Kb mintha meg akartam volna erőszakolni. Nem tudom hogy az fáj jobban ha csalódsz, vagy az ha nem engedik hogy szeressd az embert, de ez mindkettő volt és ráadásul telitalálatba. Persze az összes barátnője sokkal szebb volt mint én... (bíró kibaszott rohadék krisztinát leszámítva - önbecsülésem egy parányi még van.) Gondolom velük nem volt ilyen kibaszott ptoblémája :'( :'( :'( Olyan mintha én udvarolnék neki. Sőt nem csak olyan, hanem AZ. Kikúrt módon szomorú vagyok, és nehéz elsiklani felette, de muszáj, anélkül nem lesz változás pozitív irányba.
Soha nem mondta hogy velem a legjobb a szex, legalábbis csak akkor, ha én mondtam, és volt esélye konrtázni. valószínűleg ez azért van mert nem így érzi. Szeretem az őszinte embereket, de ő nem az. Szatnik rohadt buzi legalább megmondta anno hogy a top 3-ba beleférek. Mindenesetre ezt még mindig többre tartom mint a kertelést és a mellébeszélést. Igazam volt akkor amikor kijelentettem hogy ah egyszer megteszi, megteszi mégegyszer. Nem lepődtem meg mondjuk hogy sorra derültek ki a buziságok :'( :'( :'( Sajnos egy része tapasztalat.... ha egyszer hazudsz tudatosan, onnantól kezdbe borul a buli :(  Tisztában vagyok mindennel. nem vagyok rá büszke, de most igazából jól jön. Emberismeretből szépen kezdem magam felfejleszteni, még ha a saját faszságaimból is, de ebből tanultam szerintem a legtöbbet. Bár még sosem építettem vissza ilyen lazán a bizalmamat senki iránt. Sőt, soha meg sem próbáltam igazán, de annyira szeretem hogy muszáj. Pedig mennyi mindent megfogadtam, de miatta megérte félrelökni azt a sok szart... Nem kell hetényi többé, sőt senki nem kell,  meg hasonló nyalánkságok. Sajnos az is közte van hogy "Engem többet nem basznak át"
Nem tudom mi lesz így velem :( Ha káromkodok attól nem lesz jobb kedvem... Kinyalni sincs kedvem magam... feleslegesnek érzem. úgysem győzhetek :S nem mintha verseny lenne, de el kell fogadni a helyzetet. Szebb nem leszek, és a többi sem lesz rondább... :( Túl sokat foglalkozok azzal a "többivel" Érdekes, ameddig nem baszott át, nem volt semmi probléma sem a "többivel" sem mással.
A saját lelkiismeretem mindenesetre tiszta. Én nem smúzoltam senkinek, és mindenről tudott mindig. Rá ez sajnos nem igaz. Foglalkozott a volt barátnőivel, holott ott voltam neki én, foglalkozhatott volna velem is... Megtartotta a képeket, foglalkozott a kibaszott bejegyzéseikkel, fényképeikkel, kommentelt is rendesen. Gyűlölöm hogy smúzolt. És nem nekem ááááh... nem... Mindenki másnak. :(( Nem tudom mikor lesz vége és mikor mászik ki ez a sok minden a fejemből :'( :'(:'( :'(

Csutka (:

Iggggen. Ez lesz a neve :D Szerintem cuki. Bár még mindig úgy hiányzik a marcipán :( Akármennyire "utáltam" szerettem én azt a dögöt :(
Kíváncsi leszek milyen lesz az új rosszaság. Én is várom azért hogy haza lehessen hozni. Biztos cuki. :) Pláne ha nem tacskó keverék :D Ide olyan nem kell :D

 

"A legrosszabb ellenségeid sem tudnak annyi kárt okozni, mint a saját gondolataid."

Benne van minden.

Nem dühöng

Elég nehéz még a saját oldalamról is megszabadulni a drága előéletétől. De persze megpróbálok mindenhez jófejet vágni. :) Ami aztilleti ügyesebb is vagyok mint gondoltam. Sokkal jobban megy mint hittem volna. Nem kell feltétlen kiülnie mindennek az arcomra. Bár mondjuk megoldást nem biztosítok a ködösítéssel, de addig sem veszünk össze. Vannak dolgok amikben persze kételkedem okkal, de majd tiszázódik. jelenleg elsősorban a fejemben kell rendetraknom. Végülis ha aztnézem szépen rendberaktunk mindent kettőnk között. Már amennyire a helyzet engedi. Persze majdnem minden nap eszembe jut valami amin lehet rugózni, de ezeket nekem kell elengednem. Nem szabad túl sokat agyalnom jelentéktelen dolgokon. Kérdés persze mihez viszonyítom. Nekem egyértelműen nem jelentéktelen dolgok, de majd idővel túl teszem magam rajta. Sok sok kérdés van a buksimban amire nem tudom a választ, de éppen ő sem. Vagy csak nem akarja. Lehet hogy így is a legjobb. Úgysem tudnám elfogadni.

Nemsokára vizsga. mindig egy icipicivel közelebb. Inkább azzal kéne foglalkoznom 100%ban.  Fosok még mindig, nem is kicsit. de egész jó tanár bácsim van ;) Menni fog. Muszáj mennie. Igazán ha most túl leszek rajta, soha a büdös életbe nem kell többet foglalkoznom ilyenekkel. Legalábbis ha minden jól megy. Azt sem bánom ha többet egyáltalán nem is kell használnom a tanultakat... Nem szeretem már annyira ezt a vendéglátós buziságot mint annakidején, amikor elkezdtem. Akkor még érdekesnek tűnt, úgy gondoltam olyan hű de sokat nem is kell tanulnom majd, és egész jól megúszom. Utólag visszagondolva ez nem volt biznisz. Nem érte meg igazából. Mostmár viszont nincs vissza út, végig kell csinálni.

 

Marcipán. Nem gondoltam volna hogy ennyire megszeretem azt a hülye dögöt :( Tényleg utáltam hogy buta, haszontalan és mindig útban van. Pedig annyira nem is volt buta. Csak olyan kis gyámoltalan. emlékszem hogy amikor rászoktam a cigire, ő is jött ki velem hátra a kertbe, és tök örültem neki hogy a kis dög nem tud beszélni :D
Sajna erre már nem lesz több példa. Ő már nem jön vissza. Ugyanúgy megsíratott mint a Szepi. Hiányzik a hülye feje. Az a buta kis tekintet. Valahogy nem bánom hogy nem láttam az altatást, erről jobb volt lemaradni. Ami maradt utána az néhány kép és emlék. ennyi.
Idővel biztos vagyok benne hogy anya talál megint valami kis gyagya kutyát, akit megint utálhatok -látszólag- Szépen lecseng a kis gyászidőszak és lesz másik kutyi, aki pár év múlva ismét megsírat mindenkit. Nagy kibaszás hogy ilyen rövid életük van. Ezzel sajna nincs mint tenni. Csak hét éves volt. :(
Ő is ugyanúgy hiányozni fog mint a Szepi. Akármilyen kis buta volt,  nem felejtem el soha. Talán pont azért is szerettem ennyire.