never say never http://sargakacsa.blogger.hu hu Day and Night http://sargakacsa.blogger.hu/2018/01/16/day-and-night Megint megfordult :/ Nagyon uncsi a szabadnapomon egyedül lenni.
Pontosabban nem vagyok egyedül, de társaságm sincs.
Én próbálom kitölteni az időt, ő pedig alszik.
A legszebb hogy váltjuk egymást... Nekem aludnom kell, mert reggel korán kelés van, ő pedig akkor fog felkelni.
Boldog voltam amikor sikerült átállnia arra hogy nappal dolgozzon, este pedig alszunk.
Sajna kb két hónapig tartott a lendület. :D
Nem tudom miért nem tudta tovább tartani a dolgot. :/ Elhatározás kérdése igazából... Ha napközben zavarják, és úgynem halad, az csak azért van mert hagyja.
Ez nem megoldás hogy életünk végéig ebben a felállásban éljünk majd.

]]>
Tue, 16 Jan 2018 20:17:46 +0100 35681_67603
Work Work Work Work !!°/%% http://sargakacsa.blogger.hu/2018/01/15/work-work-work-work Felvettek :)
Március 19.-től már Veszprémbe hasítok.
Speciel egyik szemem sír a másik nevet felállás van.... Nagyon nagyon szeretnék áruházat nyitni, viszont fáj a szívem itthagyni a meglévőt. Elősorban a csapat miatt. Életem legjobb közege volt.
Várom majd a veszprémi csapatot is, de a pécsit soha nem fogom elfelejteni. :) Velük kezdtem :)
Kicsit félek a költözéstől. Elsősorban nem szeretnéka családjával lakni. Itt nem degradálni akarok senkit, mindössze arról van szó, hogy az életemet már nem ennek fényében szeretném alakítani. Nekem ez a felállás, hogy kettecskén laktunk hihetetlenül  megfelelt, és minnél előbb így is szeretném folytatni. Reményeim szerint tényleg csak pár hónapról lesz szó.
Többet nem igazán szeretnék.
Nagyon izgulok minden miatt...várom az emaileket hogy hogyan tovább, az átadás, mindenféle GP-s dolog :D Meg a legfőbb hogy milyen konszóra kerülhetek majd Nagyon izgi. Legalábbis számomra :D A búcsúzás részétől viszont már most tartok.
Nagyon nehéz lesz :( A részlegtől rettentően, de az áruháztól sem lesz könnyű.
Akad pár ember akit visszasírok majd, biztos leszek benne.
Ha hazajövök, decathlonba mindenképp jövök majd :D Sőt, talán oda előbb is bemegyek mint haza.

]]>
Mon, 15 Jan 2018 23:23:54 +0100 35681_67602
deal or no deal http://sargakacsa.blogger.hu/2017/12/18/deal-or-no-deal Valahogy csak sikerült helyrerakni ezt a karácsony dolgot,ám ez nem azt jelenti hogy nem lett elbaszva az egész... El lett, de még kerekíthetünk belőle egy elfogadhatót.
Még mindig szomorú,meg mérges vagyok miatta, de tényleg nem veszekedhetek vele ennyit.
Csak mérgezi az én jókedvem, meg az övét is. Én lehet hogy elvegetálok ígyis, de ő nem biztos.
Jókedv. Nem tudom mikor áll helyre.
Sokmindent csinálnék, aztán mégse.
Semmihez nincs türelmem egyszerűen. Mostanság a max is csak felbasz. Nem megy  ez nekem, tök feleslegesen erőlködök azért hogy imponáljak neki.
Semminek nem látom értelmét kb.
Lehet Deca miatt vagyok ideges, nemtudom.
Tényleg nem tudom :D Kb semmit nem tudok. Ez a leginkább jellemző most rám. A semmi.
Várom a karácsonyt, aztán nem tudom... annyira mégse. Várom az ajándékozást, de nem akarok semmi felhajtást. NEm az ajándékokról szól, hanem arrol a hangulatról amit az megteremt, ergo nem fogom elcipelni az összes ajcsit berhidára meg vissza. Esélytelen :D Ahány ház biztos annyi szokás, de én ezt nem csinálom. :D
Lehet karácsonykor helyreáll a kedv.
Bízom benne. Főleg ha Nyuszpók örül az ajádékoknak. Ha nem akkor tényleg szar karácsony lesz.


 

]]>
Mon, 18 Dec 2017 23:03:39 +0100 35681_67591
Előre együtt egy csodás karácsonyért.... vagy mégsem. http://sargakacsa.blogger.hu/2017/12/17/elore-egyutt-egy-csodas-karacsonyert-vagy-megsem Minden amit elterveztem, és elképzeltem huss ennyi volt.
Baromira nem várom.... így nem...
Nem maga az ajándék tárgyilagossága lett volna fontos, hanem az a környzetet amit ezzel létrehozhattunk volna...ITTHON.
Hogy hogyan kuszálódott össze ez az egész az nekem sem tiszta teljesen.

Két féle karácsonyi sztori alakulhatott volna ki, ha nem szól előre.
Tekintve hogy előre szólt, nem lett jobb.

A verzió

Karácsony reggel van, vagy dél, vagy kettő, vagy mittudomén, annak függvényében mikor ébredünk fel. Van egy szép minimálisan feldíszített fenyőfánk amit agyon fényképezhetek, mert ez az ELSŐ közöskarácsonyunk.... A karácsonyfa mellett bújik egy egy kis ajándék, az egyik neki, a másik nekem.
Jöhet  várvavárt meghitt pillanat. Ő kibontja, majd meghalokaz izgalomtól hogy tetszik-e neki amit kapott vagy nem... közben én is csimagolom kifelé az enyémet. Kapok valamit ami nem tetszik. Lehet hogy nem tetszett volna, de nyilván megpróbáltam volna örülni neki mert NEM  maga az ajándék mint tárgy fontos, hanem hogy együtt ketten éltük meg ezt. Az első közös ajándékozásunk.
Majd amikor NÁLUK, kiderül, hogy igazából nem ez az ajándékom, hanem ő már napok óta tudta, (ha nem hetek óta ) hogy az igazi ajándékomat nem is otthon fogom megkapni, hanem náluk.
Na igen, geci idegbeteg lettem volna... Ahelyett hogy egy tökéletesen meghitt romantikus karácsonyunk lett volna, nem lett, mert árbaszta a fejemet (nyilván jó célért, mert aranyos akart lenni ezzel a kis csínnyel, ám de még mindig otttvan a képben hogy nem itthon, és nem kettesben ajándékozunk, amit úgy vártam)

 

B verzió

Karácsony reggel van, vagy dél, vagy kettő, vagy mittudomén, annak függvényében mikor ébredünk fel. Van egy szép minimálisan feldíszített fenyőfánk amit agyon fényképezhetek, mert ez az ELSŐ közöskarácsonyunk....
- idáig ugyanaz mint az első verzió, majd jön a csavar -
A fa mellett nem bújuk ajándék vagy éppen pontosan egy, amit én tettem oda.
Itt ugye gyanús lesz a dolog...
Nincsen szopatós ajándék, itt jön a színtiszta valóság. Közéli hogy ő mit akart eredetileg, de nem akart velem gonosz lenni, ezért nem vesz semmit, a valódi ajándékom Berhidán fog lapulni.
Nagyjából az lett volnaa vége hogy hozzábaszom az ajándékát, amivel mehet haza egyedül Berhidára.
Itt akár azt is mondhatta volna hogy nem is vett nekem semmit, de úgysem hittem volna el, szóval háromféle sztorit nem tudok belőle kerekíteni, sarkítsuk csak kettőre.



Mi a véleményem jelenleg a karácsonyról?
Leszarom.
Sírni jobban esik.
Az a lehetőség hogy fogja magát és hazamegy az ajándékomért megint csak nem vígasztal... Gondolom náluk mindenki már várja az ajándékozást, és úgy tudják hogy majd ott náluk fogunk.
Én nem vagyok ettől boldog, mert nem így terveztem, de az sem hozza helyre ha hazamegy érte... Feleslegesen elbasz egy csomó pénzt benzinre és ígyis úgyis elbaszódott az egész, mert tudom hogy húzta keresztül mindazt amit megbeszéltünk..

NEM. Nekem nem mindegy hol vagyunk, és nem mindegy hányan vagyunk akkor abban a pillanatban.

Ha minden maradt volna úgy, ahogy megbeszéltük, akkor akár szép is lehetett volna.
Sőt, életem legszebbkarácsonya lehetett volna.

]]>
Sun, 17 Dec 2017 18:57:35 +0100 35681_67590
Akarok szaladni, én is énekelni. http://sargakacsa.blogger.hu/2017/10/26/akarok-szaladni-en-is-enekelni Pont egy ilyen estére volt szükségem. :) Lehet amúgy csúnyán hangzik, de igénylem a magányt. Furcsa... :D Nem, inkább vicces :D Most vagyok a legboldogabb egész életemben, mégis ezt gondolom.

Most a magányt azalatt értem, hogy valami felhőtleg boldogságot érzek amiatt, hogy egyedül vagyok,  Szabó Balázs Bandáját hallgatok, és itt fekszik mellettem életem értelme :)

 

 

Féltékenység. Meg oldódik, tudom :) Bár most ez kicsit erős volt tőle, éreztem az élét ami aztilleti, de megoldódik.  Szeretem nagyon, és tudom hogy ő is engem. A fő, hogy ezt mindig észben tartsam.
Nem könnyű, és én sokkal elviselhetetlenebb vagyok e téren, ezt bármikor aláírom. Próbálok megbarátkozni a dologgal, hogy igenis népszerű abban amit csinál, és ezt fokozni is szeretné. Megpróbálok megbékélni ezzel a festős rajzolós dologgal. Bár igazából csak magammal kéne megbékélnem igazából, és akkor nem zavarna a "művészpornó" :D Mondjuk ezt fenntartom, hogy ilye jellegű képeket nem akarok, se rólam, másról meg végképp nem. De talán abba nem halok bele ha portrékat rajzol.
Ilyenkor mindig nehezebb egy kicsit a szívemnek.
Ilyenkor kicsit úgy érzem kitaszítom belőle. Pedig ő az akinek abszolút bérelt helye van egy jóideje, és ez így is marad.

Tudom hogy megoldódik. :) Tennem kell érte, mert most ő a legfontosabb. Idővel majd úgyis megnyugszom, tudom magaml. Pár hónap és helyreáll.

 

Bármilyen problémák is vannak, én  nagyon boldog vagyok. :) Nem tudom leírni mennyire szerelmes hangulat van most :D Még mindig itt vannak a pillangók, még mindig hiányzik amikor elköszön. Még mindig emlékszem milyen is volt amikor sok év után újra megölelt és megcsókolt. Ez életem egy olyan momentuma amit igazából még ötven év múlva is maradéktalanul feltudok majd idézni :D




És hagyom, hogy nézd, nézd, nézd és nem fér már semmi

közénk,

a kezem s kezed közé,

a kezem s kezed közé....

]]>
Thu, 26 Oct 2017 00:17:28 +0200 35681_67557
Fél egy http://sargakacsa.blogger.hu/2017/10/23/fel-egy A megőrülősdi általában később szokott jönni, de ez ugye nyilván nem egy szokványos kapcsolat. A miénk egyértelműen más.
Azonban az alap problémák nyilván itt sem elhanyagolhatóak.
Fontos figyelembe venni azt, hogy bármennyire is veszek vele össze, ő  másik felem, ebből kifolyólag soha nem veszthetem el.
Mivan akkor ha még is? Amikor leereszkedően beszél, megijedek. Jó mondjuk ez éppen nem látszik mivel éppen sárkány vagyok, de egyébként belül tény hogy picit megijedek.
Én tudom hogy soha nem mondanám hogy vége, de mi van akkor ha ő igen? Ha ő haza megy...
Nem tudom mi leszmajd akkor.
Akkor is van viszont egy szint, ami nem érdekel hogy mennyire korrekt, de nem vagyok hajlandó engedni belőle.
Ha már azzaljövök hogy hazamenjek-e az éjszaka kellős közepén viharban, akkor nyilván baj van. (Nem mintha erre nem lett volna valaha példa :DDD )
Bár biztos men mennék haza. Soha többet nem megyek haza.
Úgy indultam neki ennek az egésznek, hogyha bármi van, akkor úgyis haza tudok menni. Tudok, de nem akarok.
Baromi jó nekem egyedül. Vagyis nem egyedül, de a lényeg hogy a szüleim nélkül.
Így is boldogulok. Ha életem szerelme is bedobná a törcsit, valószínűleg akkor is boldogulnék.
Egyedül én vagyok az, aki hosszútávon el tud viselni engem.
Magammal tökjóban vagyok. Az ember effektív miért baszna ki saját magával... Hát nyilván nem. :D
Boldog vagyok vele... Annyit szídtam magam amiért nem volt elég bátorságom három éve. Annyit gondoltam rá, és annyiszor álmodtam vele.
Most amikor pedig itt van, egyszerűen széthullik minden.

 

Minden nap amikor nézem, eszembe jut az a sok idő amit elvesztegettem. Most pedig itt van az az idő, amit igazán értékelnünk kellene, mégsem tesszük.
Nem teszünk azért hogy minősége legyen.
Eszembe jut mindig hogy mennyit is hezitáltam, és most teljesen mindegy, hogy akkor mennyit agyaltam ezen az egészen, amikor most itt vagyok mellette.

]]>
Mon, 23 Oct 2017 00:30:18 +0200 35681_67530
Mindig is kérdés volt, hogy minden olyan tökéletes, akkor mi lesz az ami nem stimmel. A kérdésre megvan a válasz. http://sargakacsa.blogger.hu/2017/10/18/mindig-is-kerdes-volt-hogy-minden-olyan-tokeletes-akkor-mi-lesz-az-ami-nem-stimmel-a-kerdesre-megvan Együtt élni. Együtt élni baromira nem tudunk. Nem tudom hogy ez most igazán azért van, mert a féltékenység, vagy csak azért mert jellemünknél fogva nem megy. Egyszerűen nem tudom.
Nagyon nehéz. Borzasztóan szeretem, és mégis mindig összeveszünk. Egyszerűen nem értem. Ő az akit a világon nem szerettem még úgy mint senkit, és valamiért a második hónapra kb tökéletesen megőrültem.
Nagyon remélem hogy tényleg gyerek van a dologba és attól vagyok... vagy a cigi miatt.
Kurvára rágyújtanék de nem szabad. Nyilván nem oldaná meg a problémáimat, de kegyetlen jól esne.
Nem csak életem legboldogabb, de legbonyolultab időszaka is.
Teljesen megmagyarázni sem tudom mi az ami kavarog a fejemben, de nem mindig jó.
Én alapból nagyon szeretem őt, hihetetlenül. Rengetegszer elképzeltem azt hogy vele legyek.
Rengetegszer megbántam hogy elengedtem akkor.
Most pedig amikor kaptam egy új esélyt... veszekszünk. Kiakadok, és ideges vagyok. Nyilván magamat  nem kis mértékben kell moderálnom, de még mindig úgy gondolom hogy ez kétemberes dolog... Oka  is vannak annak hogy felkúrom az agyam. Az okot csak ő tudja kiküszöbölni, a hangnemet viszont egyértelműen nekem kell megválogatnom. Illetve a hangerőt szabályozni. Fontos.

]]>
Wed, 18 Oct 2017 23:33:26 +0200 35681_67529
day off http://sargakacsa.blogger.hu/2017/10/16/day-off Mi is nyomja a pici lelkem. Hát igazából elég sok dolog van. Megint zűrzavart érzek magam körül pedig nem kéne. Sokszor van sírhatnékom (Nagyon remélem hogy csak a cigi, vagy terhes vagyok :D ) Illetve éhes is vagyok nagyjából egész nap, szóval foglalmazzunk úgy hogy zavar van az erőben (Ha tényleg terhes lennék valami fergeteges lenne visszaolvasni miután megvan a poronty)
Na de lényeg a lényeg, megint túlgondolom a dolgokat valószínűleg. Kezdek rágörcsölni erre a kapcsolatra. Keresem a hibát mint a kurvaélet, találok is, és ha találok akkor persze már is plafonon vagyok.
(Megjegyzés: Ha többször leírnám mi jár a buksimban, lehet könnyebb lenne)
A család mizériából is vissza kell vennem. Meg kell valahogy szoknom. Sőt, inkább asszimilálódnom kéne... XD
Talán egyszer menni fog. Sokszor vágytam valami ilyesmire mint ami neki van, most viszont nehezemre esik ebben partnernek lenni.
Ő már közel van, és már nem engedem el, de a családja messze van. Nem csak földrajzilag értem, inkább pszichológiailag. A lelkileg szó, itt nyálasnak bizonyul. :D
Majd megoldódik.

]]>
Mon, 16 Oct 2017 17:45:05 +0200 35681_67524
Csinálhatsz bármit http://sargakacsa.blogger.hu/2017/10/08/csinalhatsz-barmit Tudtam hogy nem lesz olyan jó a mai nap mint szerettem volna. Igazából egész nap arra készültem hogy mi vár majd itthon. Én megpróbáltam interaktív lenni, de nem igazán sikerült. Őszinte is voltam, ami csak olaj volt a tűzre :D Mindössze egyetlen egy mondatot hiányoltam, hogy vajon kurvaisten jól éreztem-e magamat. Nem, ez nem volt érdekes.
A válasz igen. Jó volt kicsit fontosnak érezni magam, reklámozni a céget, és kimozdulni egy kicsit abból a kékfehér konzerdobozból. Sokat dolgoztam az elmúlt időszakban, és megérte.
Egyébként is érdeklődök a horgászat iránt, végre össze tudom rakni a sátrat, a rodpodot, és a bexboxot is... Még tanulhattam is a mai nap.
Megvolt az EID is, amit már részletezni nem is merek itthon, de még nagyvonalakban sem akarok róla inkább beszélni. Ez a mai nap ígyis úgyis ment a lecsóba. Igazából már tudtam reggel hogy ez lesz. :S
Nem tudok mit tenni, amit pedig lehetett azt már megtettem. Ezen felül ennyi.
Forr a békülős húsleves, ami szemmel láthatóan nem érdekli különösebben, mert magábazuhant mint egy neutroncsillag.
Nem tudom mikor adja fel, de ha törik ha szakad akkor sem fogok bepuhulni. Nem engedek ebből.
Még a láthatán sem volt amikor a szászvári partnerimegállapodás megszületett, és pontosan tudta miért szerettem volna odamenni. Nem a főnök miatt.
Ezt a féltékenység dolgot elég rendesen meg kell tanulnunk kezelni.
Nagyon szívesen odabújnék hozzá, agyon puszilgatnám, de most nem vagyok hajlandó engedni ... Ezzel is csak tovább kényeztetem.
Kényeztetés... Ja... :) Abszolút így van. De nem bánom, mert szeretem mindennél jobban, viszont ez most olyan dolog, ami fontos volt nekem.


Sajnálom, hogy így alakul ez a mai nap. Sajnálom, hogy nem lepődök meg rajta.

Sajnálom hogy makacs.

 

Bármennyire is rossz most ez így, akkor is ő a világom közepe, a szívem csücske, az én hercegem, a másik felem, az igazi szerelmem.

]]>
Sun, 08 Oct 2017 20:01:56 +0200 35681_67489
Nem hiszi el. http://sargakacsa.blogger.hu/2017/10/06/nem-hiszi-el Nem hiszi el hogy komolyan felbassza az agyamat. Azthiszi vicces. Nem, egyáltalán nem vicces.
mdfdfld.ld.ld.dvcdvcdvdvclvdl,lfdfsdélféÁSA

Kurvára sok lesz.

]]>
Fri, 06 Oct 2017 22:28:06 +0200 35681_67488